Fejlesztési területek – értelmi – érzelmi nevelés, sport, zene, felfedezések
A gyermekek ismerkednek jelenségekkel, fogalmakkal, s önálló játéktevékenységeik során megtapasztalják a döntéshelyzeteket s a tudás birtoklásának nagyszerű érzését.
Anyanyelv, szép beszéd
Az anyanyelv a személyiség legfontosabb megnyilvánulása, kialakulása egy bonyolult folyamat, amelynek a család után a második legfontosabb színtere az óvoda. A beszéd képességeinek feltételeit örököljük, de a kifejező beszédet tanulnunk kell. Az anyanyelvi képességek fejlesztésének az óvodai élet minden pillanatában jelen kell lennie.
Az anyanyelvi fejlesztő játékok segítségével a gyermekek játékos formában megismerik anyanyelvüket, fejlődik beszédészlelésük, beszédmegértésük és beszédprodukciójuk.
A nem verbális kommunikációs játékok során a gyermekek megtanulják, hogy a beszéden kívül a mimika, a testtartás, a gesztusok is rengeteg információt hordoznak magukban.
Az irodalmi nevelés a komplex személyiségfejlesztés egy további eszköze, melynek során megjelenik az értelmi, az esztétikai, az érzelmi és erkölcsi nevelés, valamint fejlődnek a szociális kompetenciák is.
Néhány gondolat a mesélésről
A mondókákon, verseken keresztül megismertetjük a gyermekeket a magyar nyelv szépségével. A vers zeneisége, ritmusa érzelmeket is kiváltanak belőlük. A gyermek a mesén keresztül tanulja meg felismerni az események közötti összefüggéseket. Szimbolikus formában megoldást kínál a lelki problémákra. A mesék morális történetek, erkölcsi tanulságként szolgálnak a gyermek számára. Fejlesztik a fantáziát, a belső képteremtést, gyarapítják a szókincset. A mese az életre nevel, elősegíti a gyermek énképének kialakulását, személyiségfejlődését.
A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának, világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, egyben feloldást és megoldást kínál. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan része. Mesemondás mellett gyakran bábozunk, dramatizálunk. Mondókákon és verseken túl találós kérdésekkel és szólásokkal, közmondásokkal ismerkedünk.
Bennünket körülvevő világ
A környezetünk megismerésére irányuló nevelés célja, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő szinten minél több tapasztalatot szerezzenek (mozgásos és érzékszervi) tevékenységeken keresztül az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből. Ez azért szükséges, hogy teljes biztonsággal tájékozódjanak és igazodjanak el a környezetükben. A gyermekekben folyamatosan kialakulnak a kulturált biztonságos életvitel szokásai, az elfogadott viselkedési formák, az érzelmi és erkölcsi viszonyok.
Körülvesz bennünket a matematika, a számok világa, a mennyiségek, a gyermekek boldogan tapasztalják a logika nagyszerűségét.
A matematika ott van a növényekben, azok részeiben, a kertben, a piacon, a séták és a kirándulások helyszínein. A környező valóság a természet törvényszerűségeinek megismerése vágyként él a gyermekben, hajtja őket a kíváncsiság. Az óvoda egész napjában: a játékban, a munkában, az irodalomban, a zenében és nem utolsó sorban a környezeti nevelésben is jelen van.
A nagyobb gyermekekkel rendszeresen kirándulunk, közlekedünk, sétálunk, ismerkedünk tágabb környezetünkkel.
Arra törekszünk, hogy amit csak lehet a természetben, élőben figyeltessük meg a gyermekekkel, ezért havi rendszerességgel kirándulásokat, nagyobb sétákat szervezünk.
A séták során a gyermek az óvoda közvetlen környezetével ismerkedhet meg. Ennek gyakoriságát az óvónő határozza meg. Ez függ a gyermekek életkorától, fizikumától is.
Kirándulások során a gyermekek az óvodától távolabb eső helyen szereznek élményeket, tapasztalatokat. Ezekre a helyszínekre különböző járművekkel jutnak el, így alkalmuk nyílhat megtapasztalni a tömegközlekedést is és az utazás szabályait.
A kirándulások, séták mindig alkalmat és lehetőséget adnak arra, hogy a természet különféle kincseit felfedezzük. Mindig nyitott szemmel járunk, hogy meglássuk a különböző színű és formájú kavicsokat, a szép faleveleket, az érdekes faág darabokat, a földre került fakérget…
Növény- és állatgondozás keretében télen madarakat etetünk, Húsvétkor nyulat, esetleg kis bárányt látunk vendégül az óvoda udvarán.
A gyerekek a növényeket több helyszínen gondozhatják, ápolhatják.
Részt vehetnek a csoportszobában a cserepes növények rendszeres ápolásában (öntözés, portalanítás), illetve az évenkénti átültetés, szaporítás munkálataiban. A hajtatás, csíráztatás, a vágott virágok vizének frissítését előbb felnőtt segítségével, majd később egyre önállóbban, de természetesen felnőtt felügyelete mellett végezhetik.
Az óvoda kertjében kialakított veteményes kert lehetőséget biztosít arra, hogy a gyerekek megtanulják a virágok, zöldségfélék gondozásának elemi munkafogásait, az egyes szerszámokkal végzendő munkákat. Megfigyelhetik a fejlődésüket, érzékelik munkájuk fontosságát, eredményét. Az így termesztett növényeket közösen elfogyasztjuk, vagy a környezetünket díszítjük velük.
Nagyon nagy élmény a kisgyermekeknek az óvoda konyhakertjének a gondozása.
Az óvodaudvar berendezése hozzájárul a környezet alakításához. Az óvodakertben végzett tevékenységek személyiségfejlesztő hatása, a környezeti nevelés területén sokrétűen érvényesül. A kertben a gyermekek találkoznak az élettelen és élő természet egy-egy jelenségeivel, dolgaival, tárgyával, amelyekről ott közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek. A kert modell lehet a gyermeknek a természettel való kapcsolatuk létrejöttéhez, alakításához. Gazdagítja növény- és állatfaj ismereteiket. A kertben való munka, közös tevékenység közösségalakító, fejlesztő hatású.
Az év jeles napjait, az egyházi év ünnepeit és az állami ünnepeket is méltó módon megünnepeljük.
Az ünnepek közösségformáló, értékteremtő, örömet és esztétikai élményt nyújtó hatása igen jelentős. Az ünneplés alkalmas a régi hagyományok, népszokások ápolására, illetve új hagyományok megteremtésére. Az ünnepekre való készülődés és az ünneplés pedagógiailag azért jelentős, mert lehetőséget biztosít a szülőkkel való együttlétre, együttműködésre.
Ismerkedés az idegen nyelvvel
Óvodánkban középső csoporttól kezdődően heti rendszerességgel játékos angol foglalkozást tartunk.
Élményt nyújtó tevékenységek közben szerzett nyelvelsajátítás során a gyermeknek alkalma nyílik megismerkedni egy idegen nyelvvel, s hogy ebből a saját tempójában annyit fogadjon be, amennyit tud.
Jellemző elem a játékosság, nincs számonkérés, így a gyermeknek van ideje feldolgozni a hallottakat, a pedagógus nem követeli az azonnali nyelvi produkciót.
A másik pillér a sikerélmény – Ha a gyermek korán megtapasztalja, hogy egy fogalmat nem csak egy szóval lehet kifejezni, gondolkodása rugalmasabb, asszociációkra alkalmasabb lesz, tanulási stratégiái változatosabbak, célirányosabbak lesznek ennek következtében.
A zene hangjai
“A zenei nevelés célja a zenei képességek fejlesztésén túl a zenét értő és szerető, egészséges lelkű, kulturált, boldog emberré nevelés. Eszköze a zene, az énekszó” (Kodály Zoltán)
A gyermekek találkoznak a komolyzenével, a hangszerekkel, illetve megtanulják összekapcsolni a zenét a többi esztétikai élménnyel.
A zene általi készségfejlesztés lehetőségei szinte határtalanok.
Fejlődik a gyermek ritmusérzéke, dinamikai érzéke, hangmagasság-dallam érzékelése, tonalitás érzéke, zenei memóriája és improvizációs készsége.
A magyar mondókák, gyermekjátékok világán keresztül kerülünk közelebb a zenéhez, szabad mozgás és irányított, egymásra figyelő mozgás révén egyaránt. A foglalkozás fontos része a komolyzenével való ismerkedés.
Fontos, hogy a gyermeki jókedv, a tehetség csakis megfelelő légkörben tud kibontakozni, sok-sok dicséret és bátorítás mellett.
Figyeljünk a szépre
A vizuális tevékenység során a gyermek a látható világot dolgozza fel, értelmezi és fogadja be. Mindeközben formálódik a szépre való nyitottsága és az ízlése is.
Az ábrázoló tevékenység célja nem maga az alkotás, s annak esztétikai értéke, hanem a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá, könnyebbé tétele, az intellektuális látás kialakulása! Maga a tevékenység öröme a fontos, nem a mű, nem az eredmény.
A gyermek folyamatosan gyűjti az esztétikai élményeket és tapasztalatokat, s ezáltal alakul ki a vizuális kifejezésmódja és a vizuális közlő nyelve. Óvónői és szülői feladatunk felébreszteni a gyermek alkotóképességét!
Miközben kísérletezünk anyagokkal, eszközökkel, megfigyelünk, utánozzuk a felnőttek és kortársak által nyújtott mintákat, a gyermek egyre jobban elsajátítja a vizuális nyelvet.
Az óvodában a vizuális nevelés eszközeinek széles tárházát alkalmazzuk: rajzolás, festés, tépés, vágás, ragasztás, barkácsolás, plasztikai munkák, kézimunka, népi kismesterségek.
